Advent: várakozás az eljövetelre
Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség viselkedése eltér a hétköznapitól. Az ünnepek adják meg életünk lüktetését, a ciklikus ismétlődéssel pedig megerősítik az egyén és a közösség kapcsolatát. Keresztény ünnepeink a pogány időszak ünnepnapjaira épültek, a karácsony például a téli napforduló napjára esik, és a pogány vallásokban Mithrásznak, a fény istenének ünnepnapja volt. A karácsonyi ünnepkörről beszélgettünk Dr. Szonda István etnográfus-muzeológussal, az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével.
- A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, azaz január 6-ig tart. Az advent az egyházi év kezdete. A szó a megérkezést, eljövetelt jelentő latin ",,adventus"-ból ered. Az időszak a Szent András napját (november 30.) követő első vasárnappal indul.
Dr. Szonda István az Endrődi Tájházban
- Az ajándékosztó Mikulás az egyik legélőbb hagyományunk. Ennek mi az eredete?
- December 6. Szent Miklós napja. A gyermekeket, a szegényeket megajándékozó és megsegítő Miklós püspök a kis-ázsiai Myra városában élt a 4. században, és már saját korában is a keleti és nyugati egyház kedvelt szentje volt. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, és csak a 19. század végén került a köznyelvbe. Az 1950-es évektől jelent meg a Télapó elnevezés, amely az orosz ",,gyed moroz", azaz ",,fagyapó" fordítása - ez azonban nem egyezik meg Szent Miklós alakjával. Luca napja (december 13.) a jósló-varázsló hiedelmek és praktikák napja. Újkígyóson a rítusok nagy csoportja a baromfitermékenység fokozását szolgálta ekkor: a ház asszonyának és lányának egész nap ülni kellett, hogy sok tojás lögyön, sok pénz gyüjjön be; nem volt szabad varrni, mert bevarrták a tyúk lyukát. A Luca-napi szerelmi praktikák közül megyénkben gyűjtötték a gombócba sütött cédulákkal történő párválasztó jóslást. Luca napján ugyanis gombócokat főztek, melyekbe tizenkét cédulát külön-külön belegöngyölítettek. A cédulákra fiúneveket írtak, egy gombócot pedig üresen hagytak. A gombócokat forró vízbe tették, és amelyik legelőször jött fel a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, és a benne lévő név jelentette a leendő férj nevét. A lucaszék készítése karácsony napjáig tartott, hiszen az éjféli misén erre állva lehetett meglátni a boszorkányokat.
- A készülődés fokozottan jellemezte karácsony előestéjét. Ez régen hogyan történt?
- Karácsony vigíliája - ünnep előestéje - a pásztorok vesszőhordásának a napja. Ezen a napon a pásztorok egy nagy csomó vesszővel körbejárták a gazdákat, és adtak nekik egy-egy marékkal belőle, hogy tavasszal ezzel hajtsák ki a legelőre a jószágot. A betlehemezés ugyancsak a karácsony előtti napokban járt misztériumjáték, Beck Zoltán gyűjtéséből Békés megyében több változatot is ismerünk. A betlehemezés mellett, főleg a protestáns falvakban, kántálni jártak a gyerekek: öten-tízen összeálltak, és december 24-én délben kezdték a falujárást. A Csordapásztorok midőn Betlehembe, a Mennyből az angyal, a Pásztorok, pásztorok kezdetű dalokat énekelték, és diót, almát, madár alakú kalácsot kaptak ajándékba a kántálásért.
Betlehemezés az endrődi tájházban
- Hogyan élték meg elődeink a karácsonyt?
- A karácsony a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, a 4. század óta december 25-én ünneplik Jézus születését. Karácsony napján az étkezéseknek is különleges jelentősége volt. Az ünnepi asztalt mágikus tulajdonságokkal ruházták fel: az ekkor használt abroszt sütőabrosznak használták, az asztal alá helyezett gabonamagvak, széna, szalma pedig a következő év bő termését biztosították. Az asztalra helyezett ételek - így a szentelt ostya, a mézbe mártott fokhagyma, a dió, az alma - a néphit szerint a család egészségét őrizték. Vidékünkön általánosan elterjedt volt a töltött káposzta, a halételek, a kalács és a mákos tészta (angyali csík) fogyasztása. A karácsonyfa állítása azonban csupán az 1920-30-as években kezdődött el, mely lassan felváltotta a karácsonyi életfa, termőág állításának szokását.
- A karácsony utáni népszokások közül melyek emelhetők ki?
- Ezek közül talán az István-naphoz kötődő regölés a legarchaikusabb. Ez a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogánykori emléke. Vaszkó Irén közlése szerint a szeghalmi tanyákon még az 1950-es években is jártak regölni a legények.
Felelevenítették az egykori háromkirályjárás hagyományát
- Szilveszterkor fontos szerephez jut a zajkeltés - ehhez kapcsolódó népszokások a kongózás, a pergőzés, a nyájfordítás vagy a szűzgulyafordítás. A karácsonyi ünnepkör záró jeles napja a vízkereszt, amikor a pap megszenteli a házat és annak minden lakóját, valamint amikor a háromkirályjárást is végezték. A megyénkben legtovább Endrődön élt ez a szokás, melynek szép archaikus szövegét Beck Zoltán gyűjtötte fel és adta közre Népszokások Békés megyében című kötetében. Az endrődi tájházban 1982-ben felújították a népszokást, melyről dr. Kunkovács László etnofotográfus készített fotósorozatot.
Forrás: M.L.
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: Advent: várakozás az eljövetelre
- Elődeink miként ünnepelték a szilvesztert és az újesztendőt?
