A Polgármesteri Hivatal tájékoztatója az állatvédelmi és állattartási szabályok változásáról

I. Állatvédelmi szabályok

Állattartó
    köteles a jó gazda gondosságával eljárni
    köteles az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni
    köteles az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel lenni annak korára, nemére, élettani állapotára
    biztosítja az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását
    állatot és életterét rendszeresen, de legalább napi egyszer ellenőrzi
    gondoskodik az állat biztonságos elhelyezéséről és szökésének megakadályozásáról
    köteles a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről eltávolítani.

Tilos az állatot:
    Kínozni
    Emberre vagy állatra uszítani
    Kényszertakarmányozásra fogni
    Természetellenes, önpusztító tevékenységre szoktatni
    Kíméletét nem biztosító módon mozgatni, szállítani, elhelyezni
    Elűzni, elhagyni, kitenni, vagy annak tulajdonjogával felhagyni
    Annak életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani.[2] 

II. Állattartásra vonatkozó szabályok[3]

    Tilos kistestű ebet 10 m² -nél, közepes testű ebet 15 m² -nél, nagy testű ebet 20 m² -nél kisebb területen tartósan tartani.
    Tilos kistestű ebet 4 m-nél közepes testű ebet 6 m-nél nagy testű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel kikötni.
    Ha az ebet futólánccal tartanak kikötve, a feszített és futó rész hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél és a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
    Tilos a kutya 7 napos kora után farok kurtítást végezni.
    Tilos a kutyát belterület közterületén póráz nélkül vezetni.
    Tilos a kutyát olyan személynek vezetnie, aki azt nem tudja irányítani, kezelni, féken tartani.
    Tilos ismerten agresszív természetű kutyát szájkosár nélkül vezetni.
    Tilos kutyán és a patás állatokon kívül más állatot kikötve tartani.
    Tilos 6 hónaposnál fiatalabb kutyát és patás állatot tartósan, állandó jelleggel kikötve tartani.
    Tilos az állatot állandó fényben, sötétségben, zajban tartani.
    Tilos gerinces állatot kör alakú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban tartani.
    Tilos akváriumot lefedetlenül hagyni, kivéve, ha a vízszint és az akvárium pereme közötti távolság nem alkalmas arra, hogy a hal kiugorjon.
    Tilos gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.
    Tilos talajszinten élő állatot hálós aljzaton tartani, kivéve, ha a ketrecet füves területen vagy közvetlenül a talajon helyezik el.
    Eb, macska, görény kölyköket nyolc hetes korukig az anyjukkal kell tartani.
    Kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

III. Állatvédelmi bírság

Az állatvédelmi bírság alapösszege 15.000.- Forint. A bírság mértékét az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.13.) Korm.rendelet 1-4. melléklete szerinti szorzókkal szorozva állapítják meg a jogsértést elszenvedő állat jogi besorolásától, a szenvedő állatok számától, a jogsértő tevékenység típusától és annak minősített esetétől függően.
IV. Hatósági kötelezés

Amennyiben az állat biztonságos elhelyezése és a szökés megakadályozása érdekében a jegyző az állattartót építési munka elvégzésére kötelezheti.

V. Állattartás korlátozása, megtiltása

A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja vagy meg is tilthatja.
A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó állat esetén az állatvédelmi hatóságnál az állattartás korlátozását, illetve tiltását a jegyző kezdeményezi.

VI. Ebrendészeti hozzájárulás

Az önkormányzat az illetékességi területén tartott ebek után a tulajdonosoktól évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet. A hozzájárulást az adott év első napjáig a négy hónapos kort betöltött kutyák után kell megfizetni. A határidőre meg nem fizetett hozzájárulás köztartozásnak minősül, amit adók módjára be kell hajtani.

Az önkormányzat a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának a támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítja.

VII. Kóbor állatok befogása: Az önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.

1. Amennyiben a befogástól számított 15 napon belül nem válik ismertté az állat tulajdonosa, az állat az állam tulajdonába kerül. A tulajdonjog átruházásáról, vagy ha azt jogszabály kizárja vagy az átruházás eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről az állatvédelmi hatóság gondoskodik. Ha a végleges elhelyezés eredménytelen, az állat életét ki lehet oltani.
2. Amennyiben a befogást követően az állat tulajdonosa ismertté válik, köteles a tulajdonos az állatot visszavenni és megtéríteni az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket.
3. Amennyiben a befogást követően az állat tulajdonosa ismertté válik, de az állatot nem veszi vissza vagy az részére az nem adható ki, az állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza. A tulajdonos köteles az addig felmerült – a kóbor állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos- költségeket megtéríteni. Az elkobzást követően az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha a végleges elhelyezést csak rendszeres költségráfordítással lehet biztosítani, a korábbi tulajdonos legfeljebb 12 hónapra jutó költség megfizetésére kötelezhető. Ha a végleges elhelyezés eredménytelen, az állat életét ki lehet oltani.

VIII. Transzponder és az országos adatbázis

2013. január 1-jétől kötelező az ebeknek a transzponderrel történő megjelölése, amelyről az állat tartója gondoskodik. Örökbefogadott állat transzponderrel való ellátása az örökbefogadót terheli.

A megjelölt ebek adatainak nyilvántartása az élelmiszerlánc felügyeleti szerv által működtetett országos adatbázisban[4] történik. Az országos adatbázishoz a működtető az önkormányzatoknak hozzáférést biztosít, továbbá hozzáférést biztosíthat bíróságnak, ügyészségségnek, nyomozó hatóságnak és más közigazgatási szervnek.

Az állat tartójától az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Forint kérhető, ami magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.

IX. Ebösszeírás és a helyi nyilvántartás

Három évente egy alkalommal az önkormányzat gondoskodik az illetékességi területén tartott ebek összeírásáról. Az összeírás során keletkezett adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet. Amennyiben a jegyző a helyi nyilvántartásban az országos adatbázishoz képest eltérést észlel, az adatbázis működtetőjét értesíti.



[1] Jogszabályok: 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről; a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet; az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm.rendelet; a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm.rendelet

[2] Elfogadható ok vagy körülmény taxatív felsorolását az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény 11. §-a tartalmazza.
[3] Kistestű eb: súlya nem haladja meg a 20 kg-ot; Közepes testű eb: súlya 20-40 kg; Nagy testű eb: súlya meghaladja a 40 kg-ot
[4] Az országos adatbázisban nyilvántartott adatok listáját az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. § (4) bekezdése tartalmazza. 



Forrás: veszto.hu

-kt-