A perifériás érbetegségek és a táplálkozás összefüggése
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak. A koszorúér-betegség, a szívinfarktus, valamint az agyi érkatasztrófák vezetik a halálozási statisztikákat, és ezek a betegségek tehetők túlnyomórészt felelőssé azért is, hogy nálunk a várható élettartam több évvel alacsonyabb, mint a fejlettebb nyugati országokban. Éppen ezért kiemelkedően nagy jelentősége van annak, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük, vagy legalábbis csökkentsük az életveszélyes szövődmények valószínűségét.
Az érbetegek nagy része nem gyógyul meg soha, melynek oka, - feltételezésem szerint - hogy az első kezelés után nem teszik meg a szükséges életmódbeli változtatásokat, amelyek segíthetnének csökkenteni a további, sokszor műtéttel járó kezelések szükségességét.
Napjainkban különösen sok szó esik az egészség és a táplálkozási szokások kapcsolatairól, ezért a dolgozatomban elsősorban az érbetegek táplálkozási szokásait kutatom, egyéb életmódbeli faktorok együttes vizsgálatával.
Az érelmeszesedés évtizedek alatt alakul ki, és a súlyos tünetek a 40-60 éves kortól kezdődnek. Jellemzően szűkületet okoz, melynek következménye, hogy kezdetben az ellátandó területen csak terhelésre jelentkezik, alsó végtagi érintettség esetén lábszárizom fájdalom, mely nyugalomban szűnik. A fájdalom vagy kényelmetlenségérzés az aktivitás szünetelésekor vagy nyugalomban megszűnik. Sokan nem panaszkodnak ezekről a problémákról kezelőorvosuknak, mert az öregedés velejárójának vagy egyéb eredetűnek gondolják, pedig ez a legfontosabb tünete a betegségnek. A betegség előrehaladtéval a tünetek egyre súlyosabbá válnak. Az alsó végtagi verőérszűkület - mely a szisztémás érbetegség jelzője - önmagában ritkán halálos, de a betegek a megfelelő kezelés hiányában az esetek 70-80 százalékában szív- és érrendszeri okokból halnak meg. Mindezek alapján egyre kifejezettebb a figyelem az érbetegségek iránt.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. A kockázati tényezők egy része nem befolyásolható.
Ezek:
Kerüljük:
Nem ajánlott táplálékok:
Az interjúkra két héten belül került sor, majd a kiértékelést és elemzést Excel program segítségével végeztem. Az eredményeket grafikus megjelenítéssel kör- és oszlopdiagramokon ábrázoltam.
A kérdőívek kiértékelését az alábbi csoportokra bontva végeztem.
Az egészséges táplálkozás öröm. A családi eseményekhez, a társas összejövetelekhez hagyományosan hozzátartozik a közös étkezés. Sokan hiszik, hogy az egészség megtartása érdekében le kell mondanunk kedvenc ételeikről, élelmiszereinkről. Ez nem igaz. Az egészséges táplálkozás alapja, hogy mindent szabad enni, de egyes táplálékot ritkábban és kisebb mennyiségben.
A táplálkozás legközvetett módon hat testi, lelki egészségünkre. A mindennapi rohanós és kellő tudás hiánya miatt azonban sok hibát ejtünk életvitelünkben és étkezésünkben, mely sok betegség forrása a későbbiek folyamán.
A betegeknek ugyanakkor fel kell ismerniük saját felelősségüket a betegségük kialakulásában, a betegségmegelőzésében és gyógyulás folyamatában. Be kell látniuk, hogy a gyógyulásuk és egészségük megőrzésének tevékeny részesei, amiben lényeges szerephez jut az életmód, a táplálkozás, a lakókörnyezet, a foglalkozás, olykor a hobbi is. Az emberek egészségét, ha leegyszerűsítjük, az alábbi négy tényező határozza meg: veleszületett tulajdonságok (20 százalék), társadalmi és természetes környezet (30 százalék), egészségügyi ellátás (15 százalék), életmód (35 százalék). A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az egészség alapvető meghatározója az életmód.
Az érszűkület, az atherosclerosis súlyosbodásának megelőzése komplex feladat. A betegek számára legfontosabb a megfelelő életmód kialakítása, mely nélkül a gyógyszeres kezelés aligha lesz eredményes. Ilyen a korrekt étrend, az ideális testsúly elérése, a rendszeres (heti legalább 3 alkalommal 30-45 percig végzett) aerob tréning, a szigorú dohányzás tilalom. A mai tudomány állása szerint az idejében felismert érbetegség jól kezelhető, karbantartható. Ebben fontos szerepe van a lakosság megfelelő tájékozottságának, az ismeretterjesztésének és a célpopuláció ajánlások szerinti kezelésének. A zsúfolt orvosi rendelőben nem mindig jut idő a kimerítő betegtájékoztatásra, noha annak szükségessége vitathatatlan. A média kiemelt szerepet játszik az egészségügyi információk terjesztésében, de még mindig nagyon hiányos a betegek tájékozottsága.
„Mindannyinknak hatalmunkban állni választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem, pedig bárki másé."
(Richard Bach)
Forrás: Pándy Kálmán Kórház - Érsebészet - Nagyné Alt Ibolya
Napjainkban különösen sok szó esik az egészség és a táplálkozási szokások kapcsolatairól, ezért a dolgozatomban elsősorban az érbetegek táplálkozási szokásait kutatom, egyéb életmódbeli faktorok együttes vizsgálatával.
Az érelmeszesedés évtizedek alatt alakul ki, és a súlyos tünetek a 40-60 éves kortól kezdődnek. Jellemzően szűkületet okoz, melynek következménye, hogy kezdetben az ellátandó területen csak terhelésre jelentkezik, alsó végtagi érintettség esetén lábszárizom fájdalom, mely nyugalomban szűnik. A fájdalom vagy kényelmetlenségérzés az aktivitás szünetelésekor vagy nyugalomban megszűnik. Sokan nem panaszkodnak ezekről a problémákról kezelőorvosuknak, mert az öregedés velejárójának vagy egyéb eredetűnek gondolják, pedig ez a legfontosabb tünete a betegségnek. A betegség előrehaladtéval a tünetek egyre súlyosabbá válnak. Az alsó végtagi verőérszűkület - mely a szisztémás érbetegség jelzője - önmagában ritkán halálos, de a betegek a megfelelő kezelés hiányában az esetek 70-80 százalékában szív- és érrendszeri okokból halnak meg. Mindezek alapján egyre kifejezettebb a figyelem az érbetegségek iránt.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. A kockázati tényezők egy része nem befolyásolható.
Ezek:
- az életkor (Magyarországon minden negyedik, 55 év feletti embernek alsó végtagi verőérszűkülete van.)
- a nem (a férfiak között kb. háromszor gyakoribb) és
- az örökletes hajlam.
- a dohányzás,
- a magas vérzsír- illetve koleszterinszint,
- a magas vérnyomás,
- az elhízás,
- valamint a mozgásszegény életmód
Kerüljük:
- vöröshúsok (sertéshús, marhahús),
- állati zsírok (pl. tepertő, szalonna),
- magas zsírtartalmú tejtermékek (pl. tejföl, ömlesztett sajt)
- tojássárgája,
- belsőségek (máj, disznósajt)
- hal,
- szárnyas,
- növényi olaj,
- margarin, vaj
- olajos magvak,
- zöldségek.
Nem ajánlott táplálékok:
- Cukrozott, szénsavas üdítőitalok
- Zsiradékban gazdagabb, fehér lisztből készült sütemények (linzerek leveles-vajas tészták)
- Csokoládék cukorkák
- Hagyományos szendvicsek
- Chipsek, sós ropik
- Rostos gyümölcs-és zöldséglevek, ásványvíz
- Különböző töltelékkel készült rétesek, piték, piskóták, illetve túrós, diós, mákos pékáruk.
- Müzliszeletek, aszalt gyümölcsök, befőtt, friss gyümölcsök, tejdesszertek.
- Szendvicsek zöldségekkel kiegészítve
- Szezámmagos ropik, pattogatott kukorica, buláta, puffasztott gabonaszeletek, natúr olajos magvak, extrudált kenyeret.
Az interjúkra két héten belül került sor, majd a kiértékelést és elemzést Excel program segítségével végeztem. Az eredményeket grafikus megjelenítéssel kör- és oszlopdiagramokon ábrázoltam.
A kérdőívek kiértékelését az alábbi csoportokra bontva végeztem.
- Demográfiai tényezők elemzése
- Testtömegindex (BMI) és Haskörfogat
- Táplálkozási szokások vizsgálata
- Életmód vizsgálata
- Ismeretek
- Tájékoztatás, felvilágosítás szerepe
Az egészséges táplálkozás öröm. A családi eseményekhez, a társas összejövetelekhez hagyományosan hozzátartozik a közös étkezés. Sokan hiszik, hogy az egészség megtartása érdekében le kell mondanunk kedvenc ételeikről, élelmiszereinkről. Ez nem igaz. Az egészséges táplálkozás alapja, hogy mindent szabad enni, de egyes táplálékot ritkábban és kisebb mennyiségben.
A táplálkozás legközvetett módon hat testi, lelki egészségünkre. A mindennapi rohanós és kellő tudás hiánya miatt azonban sok hibát ejtünk életvitelünkben és étkezésünkben, mely sok betegség forrása a későbbiek folyamán.
A betegeknek ugyanakkor fel kell ismerniük saját felelősségüket a betegségük kialakulásában, a betegségmegelőzésében és gyógyulás folyamatában. Be kell látniuk, hogy a gyógyulásuk és egészségük megőrzésének tevékeny részesei, amiben lényeges szerephez jut az életmód, a táplálkozás, a lakókörnyezet, a foglalkozás, olykor a hobbi is. Az emberek egészségét, ha leegyszerűsítjük, az alábbi négy tényező határozza meg: veleszületett tulajdonságok (20 százalék), társadalmi és természetes környezet (30 százalék), egészségügyi ellátás (15 százalék), életmód (35 százalék). A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az egészség alapvető meghatározója az életmód.
Az érszűkület, az atherosclerosis súlyosbodásának megelőzése komplex feladat. A betegek számára legfontosabb a megfelelő életmód kialakítása, mely nélkül a gyógyszeres kezelés aligha lesz eredményes. Ilyen a korrekt étrend, az ideális testsúly elérése, a rendszeres (heti legalább 3 alkalommal 30-45 percig végzett) aerob tréning, a szigorú dohányzás tilalom. A mai tudomány állása szerint az idejében felismert érbetegség jól kezelhető, karbantartható. Ebben fontos szerepe van a lakosság megfelelő tájékozottságának, az ismeretterjesztésének és a célpopuláció ajánlások szerinti kezelésének. A zsúfolt orvosi rendelőben nem mindig jut idő a kimerítő betegtájékoztatásra, noha annak szükségessége vitathatatlan. A média kiemelt szerepet játszik az egészségügyi információk terjesztésében, de még mindig nagyon hiányos a betegek tájékozottsága.
„Mindannyinknak hatalmunkban állni választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem, pedig bárki másé."
(Richard Bach)
Forrás: Pándy Kálmán Kórház - Érsebészet - Nagyné Alt Ibolya
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: A perifériás érbetegségek és a táplálkozás összefüggése