Békés megye hírek

A perifériás érbetegségek és a táplálkozás összefüggése

A perifériás érbetegségek és a táplálkozás összefüggése
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak. A koszorúér-betegség, a szívinfarktus, valamint az agyi érkatasztrófák vezetik a halálozási statisztikákat, és ezek a betegségek tehetők túlnyomórészt felelőssé azért is, hogy nálunk a várható élettartam több évvel alacsonyabb, mint a fejlettebb nyugati országokban. Éppen ezért kiemelkedően nagy jelentősége van annak, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük, vagy legalábbis csökkentsük az életveszélyes szövődmények valószínűségét.

Az érbetegek nagy része nem gyógyul meg soha, melynek oka, - feltételezésem szerint - hogy az első kezelés után nem teszik meg a szükséges életmódbeli változtatásokat, amelyek segíthetnének csökkenteni a további, sokszor műtéttel járó kezelések szükségességét.
Napjainkban különösen sok szó esik az egészség és a táplálkozási szokások kapcsolatairól, ezért a dolgozatomban elsősorban az érbetegek táplálkozási szokásait kutatom, egyéb életmódbeli faktorok együttes vizsgálatával.
Az érelmeszesedés évtizedek alatt alakul ki, és a súlyos tünetek a 40-60 éves kortól kezdődnek. Jellemzően szűkületet okoz, melynek következménye, hogy kezdetben az ellátandó területen csak terhelésre jelentkezik, alsó végtagi érintettség esetén lábszárizom fájdalom, mely nyugalomban szűnik. A fájdalom vagy kényelmetlenségérzés az aktivitás szünetelésekor vagy nyugalomban megszűnik. Sokan nem panaszkodnak ezekről a problémákról kezelőorvosuknak, mert az öregedés velejárójának vagy egyéb eredetűnek gondolják, pedig ez a legfontosabb tünete a betegségnek.  A betegség előrehaladtéval a tünetek egyre súlyosabbá válnak. Az alsó végtagi verőérszűkület - mely a szisztémás érbetegség jelzője - önmagában ritkán halálos, de a betegek a megfelelő kezelés hiányában az esetek 70-80 százalékában szív- és érrendszeri okokból halnak meg. Mindezek alapján egyre kifejezettebb a figyelem az érbetegségek iránt.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. A kockázati tényezők egy része nem befolyásolható.
Ezek:
  • az életkor (Magyarországon minden negyedik, 55 év feletti embernek alsó végtagi verőérszűkülete van.)
  • a nem (a férfiak között kb. háromszor gyakoribb) és
  • az örökletes hajlam.
A rizikófaktorok másik része viszont annál is inkább befolyásolható. Ilyenek:
  • a dohányzás,
  • a magas vérzsír- illetve koleszterinszint,
  • a magas vérnyomás,
  • az elhízás,
  • valamint a mozgásszegény életmód
A koleszterincsökkentő diétában kerülendő és előnyben részesítendő élelmiszerek:
Kerüljük:
  • vöröshúsok (sertéshús, marhahús),
  • állati zsírok (pl. tepertő, szalonna),
  • magas zsírtartalmú tejtermékek (pl. tejföl, ömlesztett sajt)
  • tojássárgája,
  • belsőségek (máj, disznósajt)
Részesítsük előnyben:
  • hal,
  • szárnyas,
  • növényi olaj,
  • margarin, vaj
  • olajos magvak,
  • zöldségek.
Az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem az egyén külső és belső környezete közötti testi, lelki és szellemi harmóniát is, melynek fenntartása csak aktív, egészségtudatos magatartással lehetséges. Ennek többek között négy fő alappillére: az egészséges táplálkozás, a lehetőleg szabadban és napfényben végzett rendszeres testmozgás, a kellő mennyiségű kikapcsolódás, pihenés és alvás valamint a megfelelő hozzáállás az egészségről alkotott helyes gondolkodás és szemléletmód kialakítása.

Nem ajánlott táplálékok:
  • Cukrozott, szénsavas üdítőitalok
  • Zsiradékban gazdagabb, fehér lisztből készült sütemények (linzerek leveles-vajas tészták)
  • Csokoládék cukorkák
  • Hagyományos szendvicsek
  • Chipsek, sós ropik
Ajánlott táplálékok:
  • Rostos gyümölcs-és zöldséglevek, ásványvíz
  • Különböző töltelékkel készült rétesek, piték, piskóták, illetve túrós, diós, mákos pékáruk.
  • Müzliszeletek, aszalt gyümölcsök, befőtt, friss gyümölcsök, tejdesszertek.
  • Szendvicsek zöldségekkel kiegészítve
  • Szezámmagos ropik, pattogatott kukorica, buláta, puffasztott gabonaszeletek, natúr olajos magvak, extrudált kenyeret.
A kutatási munkámhoz a gyulai Pándy Kálmán Kórház Érsebészet osztályán regisztrált perifériás verőérbetegek között végzett, 29 kérdésből álló 70 interjú segítségével.
Az interjúkra két héten belül került sor, majd a kiértékelést és elemzést Excel program segítségével végeztem. Az eredményeket grafikus megjelenítéssel kör- és oszlopdiagramokon ábrázoltam.

A kérdőívek kiértékelését az alábbi csoportokra bontva végeztem.
  • Demográfiai tényezők elemzése
  • Testtömegindex (BMI) és Haskörfogat
  • Táplálkozási szokások vizsgálata
  • Életmód vizsgálata
  • Ismeretek
  • Tájékoztatás, felvilágosítás szerepe

zsíradék-mozgás

húsfogyasztás

Fontosnak tartottam utánajárni, hogy hogyan táplálkoznak azok, akik azt vallják, hogy egészségesebben étkeznek az óta, mióta tudomásukra jutott betegségük. Ismételten a zsírfelhasználás alapján vizsgáltam ezt a kérdést. Azon a betegek esetében, akik úgy gondolják, hogy egészségesebben étkeznek, mint betegségük ismerete előtt, tényleg azt tapasztalhatjuk, hogy kevesebb azok aránya, akik csak zsírral főznek, és sokkal több azoké, akik olajjal vagy margarinnal.

étkezés-érszűkület

Az egészséges táplálkozás öröm. A családi eseményekhez, a társas összejövetelekhez hagyományosan hozzátartozik a közös étkezés. Sokan hiszik, hogy az egészség megtartása érdekében le kell mondanunk kedvenc ételeikről, élelmiszereinkről. Ez nem igaz. Az egészséges táplálkozás alapja, hogy mindent szabad enni, de egyes táplálékot ritkábban és kisebb mennyiségben.

A táplálkozás legközvetett módon hat testi, lelki egészségünkre. A mindennapi rohanós és kellő tudás hiánya miatt azonban sok hibát ejtünk életvitelünkben és étkezésünkben, mely sok betegség forrása a későbbiek folyamán.

megelőzés-dohányzás

A betegeknek ugyanakkor fel kell ismerniük saját felelősségüket a betegségük kialakulásában, a betegségmegelőzésében és gyógyulás folyamatában. Be kell látniuk, hogy a gyógyulásuk és egészségük megőrzésének tevékeny részesei, amiben lényeges szerephez jut az életmód, a táplálkozás, a lakókörnyezet, a foglalkozás, olykor a hobbi is. Az emberek egészségét, ha leegyszerűsítjük, az alábbi négy tényező határozza meg: veleszületett tulajdonságok (20 százalék), társadalmi és természetes környezet (30 százalék), egészségügyi ellátás (15 százalék), életmód (35 százalék). A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az egészség alapvető meghatározója az életmód.

Az érszűkület, az atherosclerosis súlyosbodásának megelőzése komplex feladat. A betegek számára legfontosabb a megfelelő életmód kialakítása, mely nélkül a gyógyszeres kezelés aligha lesz eredményes. Ilyen a korrekt étrend, az ideális testsúly elérése, a rendszeres (heti legalább 3 alkalommal 30-45 percig végzett) aerob tréning, a szigorú dohányzás tilalom. A mai tudomány állása szerint az idejében felismert érbetegség jól kezelhető, karbantartható. Ebben fontos szerepe van a lakosság megfelelő tájékozottságának, az ismeretterjesztésének és a célpopuláció ajánlások szerinti kezelésének. A zsúfolt orvosi rendelőben nem mindig jut idő a kimerítő betegtájékoztatásra, noha annak szükségessége vitathatatlan. A média kiemelt szerepet játszik az egészségügyi információk terjesztésében, de még mindig nagyon hiányos a betegek tájékozottsága.

„Mindannyinknak hatalmunkban állni választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem, pedig bárki másé."
(Richard Bach)


Forrás: Pándy Kálmán Kórház - Érsebészet - Nagyné Alt Ibolya


Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: A perifériás érbetegségek és a táplálkozás összefüggése