A megye célja a gazdaság élénkítése

III.

A Békés Megyei Önkormányzat lehetőségei a gazdaságélénkítés terén

A Békés Megyei Önkormányzatnak a megye növekedésorientált gazdaság-fejlesztési programjában be kell mutatnia kötelező és önként vállalt feladatellátásának mind azon területeit, melyek közvetlen hatással lehetnek a gazdaság növekedésorientált fejlesztésére, kiemelve a költséghatékonyságot, a fenntarthatóságot, annak továbbfejlesztését, a hasznot hozó tevékenységek bővítését. Melyek ezek:

Szakképzés

A korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakmunkásképzésre, a megfelelő kompetenciájú önálló munkavégzésre képes szakmunkások iskolai és felnőttképzési rendszerből történő kibocsátásra. A szakképzésben tovább kell erősíteni az idegen-nyelv és az informatika súlyát, elsősorban a gyakorlati életben hasznosuló ismeretek formájában. Gyakorlatközpontú, kompetenciaalapú oktatásmódszerek bevezetésével, a gyakorlati tevékenységet és a tanulást kombináló megoldásokkal közvetlenül támogatható a munkaerő-piaci beilleszkedés (az iskolarendszerű szakképzés befejeztével nem szorulnak azonnal átképzésre a fiatal szakemberek). A szakmai képzettséghez szorosan kapcsolódó kulcskompetenciák (álláskeresési technikák, munkakultúra, kommunikációs készségek, stb.) tekintetében többletet kaphatnak a térség fiataljai. Ezen kívül erősíteni szükséges azokat a képzési irányokat, amelyeknek múltja van, a helyi gazdaság tradícióira épít és egyben innovációk, új eljárások alkalmazására is felkészít. (pl. gépipar, élelmiszeripar, stb.)

A TISZK rendszer kialakítása és fejlesztése szorosabb kapcsolatot jelent a szakma magasabb szintű elsajátítása, új technikák megismerése és alkalmazása terén a tanulói szakma szemlélet kialakításában. A speciális szakiskolai képzésben részt vevő tanulók számára átfogó, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható ismereteket nyújtó szakmacsoportos alapozó képzés biztosítása.

Tudásház és Könyvtár

A Tudásház stratégiájában a szolgáltató megye szellemiségének felel meg. Az alapkoncepció egyrészt a megye által prioritásként meghatározott feladatokra épült - „közszolgáltató megye" szerepének bővítése, lokális kultúra erősítése, Európai Uniós lehetőségek beépítése, lehetséges partnerségi kapcsolatok kialakítása a köz-, az üzleti szféra és a civil társadalom között - másrészt a szakmai intézmények igény, szükséglet és fogadókészségére. A Megyei Önkormányzat alapvető érdeke egy értékőrző, átörökítő, hatékony feladatellátás megteremtése és fenntartása és az új szellemiségű szolgáltatási rendszer továbbfejlesztése, szolgáltatásainak, hozzáférhetőségének biztosítása.

Egészségügyi, szociális ellátás

A kor kihívásaira és az ellátottak valós igényeire reagálva új, piaci alapú ellátási formák működtetési lehetőségeit kell megteremteni, fontos a szociális ellátással összefüggő geriátriai ellátás megújítása, valamint rehabilitációs kapacitásra alapozott egészségturisztikai szolgáltatás fejlesztése. A Pándy Kálmán Megyei Kórház súlyponti kórház státuszának megtartása érdekében kiemelt feladat azoknak a projekteknek a támogatása, amelyek ezt a státuszt erősítik. Így a sürgősségi betegellátás, a Patológia osztály fejlesztése, a gyermekgyógyászati és onkológiai ellátás fejlesztése, a Haemodinamikai laboratórium és Angiológiai részleg létrehozása. A kistérségekkel együttműködve a járóbeteg-ellátás fejlesztése.

Újszerű megközelítést kíván a jelentősen megnövekedett krónikus ágyszámmal való gazdálkodás, a kívánatos ágy-kihasználtsági mutatók elérése. Az új helyzetben lévő kapacitásnak a korábbiaktól eltérő, más „beteganyagot" kell felvállalnia ahhoz, hogy az ellátás gazdaságilag elfogadható legyen.

Egészségturizmus

Békés megye egyik legnagyobb értéke a termál- és gyógyvíz kincs, melyet az ismert hasznosításon túl jelentősebb változásra, előrelépésre eddig kevésbé használtunk. Az előttünk álló időszakban komplex módon kell kezelni a termálvíz kérdését, a legfőbb elérendő célként kell tekinteni egyrészt azt, hogy minél több Békés megyei település profitálhasson a termálvízből, másrész, hogy a foglalkoztatás új bázisát is jelentse. Több megyei dokumentum legfőbb természeti kincsként a termál -, illetve a gyógyvizet jelöli meg, melyek mellett a meglévő tudás, a tapasztalat és az intézmény rendszer a meghatározó. Ezek alapján az egészségturizmus - azon belül is kiemelkedik a gyógyturizmus - fejlesztése a stratégiai cél.

A természeti kincseket kiaknázó gyógyító-megelőző szolgáltatásokhoz - a jövedelmezőség növelése érdekében - más turisztikai szolgáltatások is kínálhatók. Ezért a fejlesztés kiindulópontja és célja, hogy ún. gyógy - térségek létrehozásával az egészségügyi intézmények földrajzilag és szakmailag meghatározott köre alkalmassá váljon a hazai gyógy-turisztikai kínálat dinamizálására a gazdaság többi szektorával megvalósítandó együttműködés keretében.

A gyógy-térség fejlesztési programja alkalmas lehet arra, hogy a megye felzárkózását elősegítse. A gyógy-térségek fejlesztésénél törekedni kell, hogy a természeti gyógyászati tényezők és a szállodai kapacitás kihasználása mellett minél magasabb legyen a hozzáadott érték előállítása, az egészségügyi szolgáltatási hányad is.

A megye turisztikai vonzerőinek, mint erőforrásnak a kihasználása továbbra is fontos szerepet tölt be a megye gazdasági életének növekedési pályára állításában, ehhez elsősorban a megye marketing stratégiájának folyamatos, hatékony és operatív szintű megvalósítása szükséges.

A szerkezetváltás során elsősorban a tudás - intenzív szolgáltatásoknak vannak ígéretes perspektívái, illetve az egészségturizmus, és annak szolgáltatói háttér fejlesztése, emellett kiemelt jelentőségű a logisztika, az alternatív agrár és energiatermelési eljárások bevezetése és hasznosítása.

A megyében működő versenyképes vállalkozások közül kiemelt szerepet kell szánni azon kis-és középvállalkozásoknak, melyek a megyén belüli és kívüli piacokra értékesítve, gazdasági növekedésnek indulva munkahelyeket hoznak létre, illetve azon vállalkozásoknak is, amelyek jövedelmet vonzanak a térségbe (turizmus, egészségipar). Megfelelő közösségi marketinggel helyzetük megerősödését segíteni szükséges, melyek szintén új munkahelyek létrehozásának lehetőségét hordozzák.

A versenyképesség javításának konkrét lehetőségei közül ki kell emelni többek között; a vállalkozói ismeretek és a kultúra bővítését, a klaszter - szerveződések létrejöttének támogatását, a vonzó kül-és belföldi befektetői környezet megteremtését, a fiatal diplomás szakemberek és szakképzett munkaerő letelepedési feltételeinek megteremtését.

A mikro, kis és közepes vállalkozások számára a versenyképesség javításának konkrét lehetőségei az alap -, szak - és felnőttképzés szerkezeti struktúrájának a munkaerő piaci igényekhez történő átalakítása, a vállalkozói szféra igényeihez illeszkedő képzési struktúrával, valamint a munkaerő kínálat és kereslet összehangolását, rugalmas közvetítését biztosító on - line rendszer kiépítése. A vállalkozói ismeretek és kultúra bővítése a tanácsadói programok elérhetőségével és vállalkozói fórumok szervezésével biztosítható.

Az informatikai, termálturizmus és a helyi termék előállítását és terjesztését célzó klaszter szerveződések létrejöttével szintén a megyei vállalkozások helyzetbe hozása a cél. A mikro-, kis, és középvállalkozások fejlesztéseinek finanszírozásához a mikrohitelezés és ehhez kapcsolódó hiteltanácsadás továbbra is szükséges a szolgáltatások kiterjesztésével.

Hitelgarancia alap létrehozása

A hitelekhez és a támogatásokhoz való hozzájutás feltétele garancia, biztosíték nyújtása, mely a tőkeszegény vállalkozások számára elérhetetlen. Ennek feloldására a megyei fejlesztésekhez - azok megalapozottsága esetén - hitelgarancia alap létrehozása célszerű. A megyei önkormányzat összefogó, partnerséget ösztönző szerepével tud fellépni, közreműködni a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A belső és külső piacokra való jutás elősegítését a mai körülmények között a leghatékonyabban egy virtuális kereskedőház, on - line keres-kínál adatbázis kidolgozásával, működtetésével és rendszeres fejlesztésével, egy un. „kvázi webáruház" működésével lehet megalapozni.  (Pl. vállalkozói keres-kínál, helyi termékek kereskedelmi hálózatának felépítése, befektetési ajánlatok, munkaerő és képzési szükségletek, ingatlan és egyéb vállalkozói infrastruktúra online adatbázisban történő elérhetősége.)

A megyei marketing stratégia szintén azt célozza, hogy erősítse a térség és vállalkozásainak ismertségét, azok piacra jutásának lehetőségét, az ehhez szükséges információk elérhetőségét.

Békés megye vállalkozásaira a magas munkaerő és alacsony tőkeintenzitás jellemző. A kis- és nagyvállalkozások között nagy a különbség, és érezhető, hogy e két vállalkozási forma közötti együttműködésre egyre nagyobb szükség van. Fontos feladat a kis -és közepes vállalkozások széles köre számára megteremteni a tudás-intenzív, magas hozzáadott értékű tevékenységek, a nagy cégekkel való együttműködés végzésének a feltételeit, ezáltal segíteni kell megerősödésüket és felzárkózásukat a szerkezeti modernizációban előrébb járó nagyvállalatokhoz.

Kutatás + Fejlesztés + Innováció

Békés megye versenyképességének fejlesztéséhez, a növekedés támogatásához pénzügyi és gazdaságszervezési erő koncentrálására van szükség. Az egész megyében szükséges a meglévő versenyképes iparágak megerősítése és egyúttal a gazdasági szerkezetváltás elindítása, új iparágak meghonosítása. A K+F+I tevékenység közvetetten konkrét gazdaságfejlesztési eredményekkel jár. Ilyen többek között; a versenyképesség javítása, a gazdasági növekedés élénkítése, a munkahelyek számának növelése, az életminőség javítása. Természetesen a kutatás-fejlesztés és a technológiai innovációnak vannak társadalmi jellegű céljai is, mint amilyen az egészséges és képzett népesség, a gazdasági, szociológiai és  környezeti szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés és az energiatakarékos eljárások kifejlesztése és elterjesztése.

K + F + I megyei alap létrehozása

A K+F+I tevékenység eredményeinek alkalmazását, vagy egy - egy alapszintről történő továbblépést, esetleg egy pályázati támogatás forrásbevonását sokszor a saját erő, a tőkehiány akadályozza meg. Ösztönözni, koordinálni szükséges a vállalati innovációs források megyén belül tartását. E mellett Ismerve az innovációk, új eljárások, - pl. költségmegtakarítást is eredményező megoldások - bevezetésének a gazdaság hatékonyságának növelésére gyakorolt hatását célszerű  egy olyan K + F + I megyei alap létrehozása, amely biztosítja ezen tevékenységek megkezdését, a szükséges saját erő forrását, melyhez a vállalati innovációs járulékok összegyűjtésének megszervezése és koncentrálása kapcsolható.

Mind az együttműködések erősítésének, mind a versenyképesség javításának az egyik legfontosabb területét az energiafelhasználás racionalizálása jelenti, ez minden szektorban - önkormányzati - vállalkozói és lakossági - egyaránt „húsbavágó" kérdés.  A megyei önkormányzat a saját eszközeivel hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az energia szektorban, a környezetiparban az erőforrások felhasználása, a megújuló energiák hasznosítása, az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények, innovációk alkalmazása területén támogassa az együttműködéseket, a „klaszteresedést". Ezzel a Megyei Önkormányzat elő kívánja segíteni, hogy egyrészt a gazdasági élet szereplői számára váljon elérhetővé a költségtakarékos, optimális, racionális energia felhasználás, másrészt, mint intézmény fenntartó számára jelentős költségmegtakarítás elérésére nyíljon lehetőség ez által.

Határ - menti gazdasági kapcsolatok

A nemzetközi kapcsolatépítésben alapelvnek kell tekinteni a szomszédos testvérmegyei, testvértartományi partner kapcsolatok fenntartását és ápolását, a konkrét együttműködések megvalósítását célzó projektek kidolgozását, fejlesztését, nem utolsósorban a takarékosságot, a költséghatékonyságot, melyeket a kapcsolatok előkészítésénél és a konkrét megvalósításoknál is szem előtt kell tartani. Törekedni kell a kapcsolatok projektorientált, érdemi tartalommal való megtöltésére, a hatékonyság biztosítására.

Prioritások a külügyi kapcsolatépítésben: gazdaságfejlesztés, oktatási-képzési programok, K+F+I programok, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, környezetvédelmi együttműködések, esélyteremtési programok, foglalkoztatás bővítése.

A Békés Megye Önkormányzatának kiemelt hangsúlyt kell fektetni a folyamatos és az interaktív információs kapcsolattartásra a gazdaság szereplőivel, a települési önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, elsősorban az érdekek, az újonnan felmerülő igények összehangolása érdekében. (pl. honlap, tudásház, stb.) A megyei önkormányzatnak pontos, megbízható és naprakész információval kell rendelkeznie arról, hogy egy adott pénzügyi-gazdasági válsághelyzetben milyen problémáról van szó, mi az akadály, mi a javaslat és milyen szabályozásra van szükség. Ez esetben Békés Megye Önkormányzatának élnie kell mindazokkal a lehetőségeivel, melyek közvetett hatást érhetnek el a megyében kialakult pénzügyi - gazdasági válság mérséklésében, elhárításában, a gazdaság élénkítésében. Ezek alapvetően a Megyegyűlés kompetenciájába tartozó testületi döntéseket, és az azok végrehajtását szolgáló intézkedéseket jelentik, melyek elsősorban a különböző központi szabályozások megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket, javaslatokat, felterjesztéseket foglalják magukba.

IV.

Vezetői összefoglaló

A fennálló pénzügyi-gazdasági válság miatt a gazdaság potenciális növekedése lelassult, ez újfajta alkalmazkodásra kényszerít mindenkit. A veszélyhelyzetben az összefogás hozhat eredményeket. A gazdasági élet különböző szereplőinek együtt kell működni annak érdekében, hogy olyan új, közös megoldásokat keressenek, amelyek segíthetik Békés megyét abban, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel élje túl ezt az időszakot. A piaci bizonytalanság, a tőkeszegénység, a szakképzett munkaerő hiánya különösen sújtja az ebben a szektorban dolgozókat, a vállalkozások többsége számára alig van esély a fejlesztésre, a munkahelyteremtésre, erre csak akkor vállalkoznának, ha pluszforrásokhoz jutnának. A vállalkozásoknak tőkére és támogatásra van szükségük.

Olyan változások sokaságát kell elindítani, amelyek elősegíthetik, hogy a válság végén a megye pozíciója erősödjön. Mindezek eléréséhez nélkülözhetetlen az együttműködés, a partnerség és az összefogás.

Elsősorban az Unióhoz nemrég csatlakozott és a szomszédos országok jelenthetnek új lehetőségeket, hiszen ezekben az országokban még erős a gazdasági növekedés, van igény a többletkapacitásra, a többlet szellemi tudásra. Az EU határain belül a Kárpát-medence új piaci lehetőséget jelent. Amennyiben versenyképessé válnak Békés megye vállalkozói, akkor különböző gazdasági együttműködések keretében ki tudják használni a szomszédos országok piacain található lehetőségeket.

Békés Megye Növekedésorientált Gazdaságfejlesztési Programjában hangsúlyozottan meg kell jeleníteni azokat a projekteket, amelyek a kijelölt fejlesztési célok gyakorlati megvalósítását szolgálják. A program elkészítéséhez, valamint annak megvalósításához elengedhetetlen szempont a közös érdekek megtalálása, a folyamatos egyeztetések és a szoros együttműködések menedzselése.