A Békés Megyei Levéltár szeptember 19-i konferenciájának előadóiról és előadásairól I.

Az előadó, Őze Sándor 1963-ban született Szentesen. Iskoláit szülőfalujában Székkutason és Hódmezővásárhelyen végezte. 1981-ben érettségizett a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban. Magyar-történelem szakon szerzett tanári oklevelet, és doktorátust az ELTE-n. Dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban, majd muzeológusként a Magyar Nemzeti Múzeumban. Több nagy kiállítás szervezője. 2001–3 között a Károlyi Palota Kulturális Központ Főigazgató Helyettese. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi intézetének docense. Tanult és oktatott Münchenben és a Lipcsei egyetemen. 1996-ban művelődéstörténészként kandidált, majd 2004-ben habilitált. Eddig megjelent kötetei: “Bűneiért bünteti Isten a Magyar népet”. Egy bibliai párhuzam vizsgálata a 16. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Bp. 1991.; Gróf Széchenyi István és kora. A kiállítást rendezték a tárgyi anyagot válogatta és csoportosította Körmöczi Katalin és Őze Sándor. Kiállítási szakkatalógus. Szerk.: Éri István 1991.; 500 magyar levél a 16. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz. (1549-1562) Bp. 1996.; Hungaria Regia, Fastes et Défis. Az EUROPALIA HUNGARIA Kiállítási biztosa: Őze Sándor, Duerloo, Luc, Kiállítási szakkatalógus. Szerk. Basics Beatrix Brüsszel 1999.; “A német ügy“ 1945–1953. A Volksbundtól Tiszalökig. Együtt Bank Barbarával. BP. 2005.; Magyar parasztballada. Fehérgárda a Dél-Alföldön (1949-53) Hódmezővásárhely. 2005. Együtt Őze Sándornéval. A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütköző zóna népességénél. Bp. 2006.

Az előadás témáját a szerző a következőekben foglalta össze: a fehérgárda-szervezkedés a jugoszláviai válságra alapozva kezdődött meg 1948–49-ben. Az ország több pontján, várták a résztvevők a háború gyors kirobbanását. A mozgalmat a vidék önvédelmi reakciója állította talpra egy megalázó és brutális háborús front után, az idegen megszállás konzerválódásának láttán, amiatt, hogy a megszálló hatalom erőszakos eszközökkel befolyásolni igyekezett a társadalom átalakítását. “A társadalom – vagy annak viszonylag pontosan körülírható hányada –, ha a diktatúra brutalitása eléri a kritikus pontot, akkor is lázad, de legalábbis készül a lázadásra, ha ennek az objektív feltételei hiányoznak is.”– írja M. Kiss Sándor a Fehérgárdáról szóló könyv lektora.

Őze Sándor a Békés Megyei Levéltár által szervezett konferencia egyik neves előadója

A Fehérgárda mozgalom csoportjai szerte az országban Zalától Nyíregyházáig és Makótól Szentgotthárdig ezért mutatnak hasonlóságot annak ellenére, hogy a csoportok között szinte alig létesült kapcsolat. Az egyes csoportok tevékenysége, jelentősége túlnőtt a kis térségen, és a történetek a térben találkoztak. A megtámadott autonóm csoportok tradicionális védekező reflexei indultak be. A diktatúra számára sem a szervezkedés profizmusa, katonai destabilizáló ereje vagy éppen külföldi exponensekkel való kapcsolata jelentette a központi problémát, hanem a társadalmi immunitás működése. Kezdettől felismerték ennek veszélyét. Az ÁVH számára sem volt elbagatellizálható, még akkor sem, ha egyes csoportok jugoszláv vagy ukrán fegyverekkel kívántak harcolni és segítséget a délről támadó lengyel légiótól vártak. A hálózat inkább a tanyai lakosságot ölelte fel, bár mint láttuk, az alföldi város szoros családi és gazdasági kapcsolatban állt a tanyavilággal, mégsem volt városi jelenség a Fehérgárda, még akkor sem, ha voltak sejtjei Orosházán, Békésen, Békéscsabán Gyomaendrődön, Makón és különösen Hódmezővásárhelyen. A beszervezettek első listája 324 névből állt, a letartóztatott 62 ember neve azonban bővült. Az ÁVH három év múlva mintegy 1000 embert figyelt az ügy második fordulója időszakában. Több tízezerre mehetett a résztvevők, szimpatizánsok és a szervezkedésről tudók száma. A résztvevők nagyrészét az 1980-as évekig figyelték a belügyi hatóságok. Az előadás gazdag interjú- és dokumentum anyagát a még élő szemtanúktól és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából fellelhető irat és képanyagból válogatta az előadó.

Forrás: Erdész Ádám (Békés Megyei Levéltár)

A konferenciánk részletes programja

Békés Megyei Önkormányzat – MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: A Békés Megyei Levéltár szeptember 19-i konferenciájának előadóiról és előadásairól I.